Érzelem kitörés kezdete
Furcsa melegséget érzek. Próbálok felkelni. A kanapén fekszem. Az Ő karjai között.
Vajon mi történt?
Charity - szólt bársony hangon miközben végigsímította az arcomat- jól vagy?
Mond el mi történt. Mi...miért nézel rám így?
Valahogy ő volt, de mégsem. Vajon mi...a haja.
Várj, én ezt nem értem! Hallotam a hangod, ott voltál. De mégsem te voltál.
Miről beszélsz? - nézett rám bambán- Mond.
Feküdtem a földön. Tudom...megöltem. Thabita...halott. Én vámpír vagyok. És te azt mondtad, hogy te akartál átváltoztatni és...-nyelvemre haraptam-
emlékeztem rá, hogy mi volt előtte. De másra nem. De te ott gugoltál. Majd elsötétült előttem a világ. Most itt vagyok a védelmező karjaid között.
A többit meg már tudod...
Eközben:
Ki az a nő? - mondta a fekete pulóveres-
Charity,régi ismerős - válaszolt a másik-
Minek hoztuk ide?! Csak a bajunk lesz belőle. Vámpír, de gyenge! És...
Én nem voltam ott. A padlon feküdtél, először azt hittem a fiúk megöltek valakit. De megláttalak. Charity. Nem akartam, hogy Ez legyen belőled.-mondta Matt-
Ha tudnám ki volt...
Ekkor felpattant a kanapéról és kiáltott valamit.
Vic! Mi a ...-elakadt a szava- Charity hogy került ide?! Tudod te mekkora veszélybe van?!
A másik srác felém fordult. Ő térdelt fölém. De én Matt hangját hallotam, őt láttam. Ekkor rájöttem. Vámpír képesség.
- Főnök értsd meg! A csaj, Charity a temetőben feküdt, megölt valakit! - kiabált Vic- De ha...
- Semmi de! Veszélybe van! A Kereszt itt van! Ja és a szekrényemet felejtsd el! Vedd át az inget meg a farmert!
- Elegem van! A csajt nem én változtattam át, vili?! Nem vagy az apám, azt csinálok amit akarok!
- Úgy viselkedsz mint egy 10 éves! Nem, nem az a pád vagyok de a testvéred, meg a banda feje. Most elmehetsz.
A testvére. Azért hittem, hogy őt látom.Hiányzik az aranyszínű haja, de a fekete valahogy rossz fiússá tette...
Oda futottam hozzá és megöleltem. Azt kívántam örökké tartson ez a pillanat de ekkor történt valami...
|